Elég rég írtam már aszhem... Sokan szóvá is tették...
Jelenleg, bármilyen hihetetlen is boldog párkapcsolatban élek (fújbaze de nyálas volt ezt így leírni), szóval a randik továbbra is szünetelnek, de igyexem naprakész baromságokat továbbra is szolgáltatni...
Már készülőben van az emos válogatásom...
;)
11:13 [FRÖCSKÖLsrác] szia megnézed h mekkorát fröcsköl?
11:15 [xxx13] Mi?
11:15 [FRÖCSKÖLsrác] a farkam
11:15 [FRÖCSKÖLsrác] tele van és feláll
11:15 [FRÖCSKÖLsrác] nagyokat szokott spriccelni
11:16 [xxx13] Mivel van tele?
11:16 [FRÖCSKÖLsrác] spermával
11:18 [xxx13] Inkább verd ki egy pohárba, tegyél bele citromot meg jégkockákat és idd meg.
---
19:23 [Petííí_19] szia
19:24 [xxx 13] Szia
19:24 [Petííí_19] milyen pasit keresel?
19:26 [xxx 13] ki szereti hátulról
19:26 [Petííí_19] én szeretem
19:27 [Petííí_19] hány éves vagy?
19:27 [xxx 13] 13
19:27 [Petííí_19] van msn-ed?
19:28 [xxx 13] Mióta földugta magának a nővérem netszex közben a webcamot még nem vettünk újat sajna. :(
19:29 [Petííí_19] benne maradt?:D
19:29 [xxx 13] Jahh... Nem valami gazdaságos így válság idején...
19:30 [Petííí_19] :D:D
19:30 [Petííí_19] az msn-t csak nem dugta fel:D
19:35 [Petííí_19] vagy az msn nem jön be?
19:36 [xxx 13] Félénk gyerek vok.
19:36 [Petííí_19] hát ha hátulról szereted biztos az lehetsz:D
19:37 [xxx 13] Csak úgy lehet.
19:37 [Petííí_19] mert?
19:37 [xxx 13] Engem is Petinek hívnak :$
19:44 Petííí_19 befejezte a beszélgetést.
---
pedovadasz.wordpress.com
Nem olyan rég egy ismerősöm bosszantására regisztráltam egy közösségi portál ismerkedős oldalára ilyen szöveggel:
"Komoly kapcsolat céljából keresek hűséges, megbízható partnert, mellé laza kapcsolat céljából szexi és vad férfit (vele lépnék félre), és mindezek mellé még igényt tartanék egy megértő és toleráns barátra, akivel kibeszélhetem őket.
Korhatár nincs, de ne akarj se a gyerekem lenni, mert még nem jöttek elő belőlem az anyai ösztönök, se pedig az apám, mert abból már van egy, és kössz, de kössz az elég.
És kérlek kímélj meg a "nem szoktam itt ismerkedni csak kipróbáltam" szövegtől, mert nagyrészünk felnőtt ember és nem ciki belátni h itt is próbál ismerkedni.
És ez lemarad: :)))"
Most válogatást készítettem a best of levelekből amiket kaptam erre...
* Szia!
Nem lehetne a három az egyben mint a nescafé strong?
Szia! Majd jelentkezz!
* Ő: Te a bilincsnek melyik oldalán szeretsz lenni?
Én: Személyiségemből adódóan olykor roppant lebilincselő tudok lenni, így asszem ez nem kérdés.
Ő: Az nekem nem jó, mert a legutóbbi partnerem nehéz eset volt és erősen függetlenkedő, és én most dominálni akarok és keményen megdöngetni a kiszolgáltatott áldozatomat. `>.<´ ::bundaborzolás::
Én: Ergo szeretnél meghúzni úgy, hogy én legyek az alárendelt, Te pedig a domináns hím?
Bunda? Mi vagy Te?
Csubakka? :D :D :D
(Az annyira nem begyere... :D)
Ő: Plüssdémon! `^_^´ (És csak a bal vállamon van többletszőrzet.)
Én: És Te tényleg 24 éves vagy?
Ő: Biológiai életkorom hiteles. De egyébként is új generációs inkubusz vagyok. `^w^´
Én: És Neked volt saját gyerekszobád?
* hali
hosszúak a körmeid? [neki elküldtem a körmeimről egy fotót]
* tecel kincses
* korhatár nincs????????????? akkor próbálkozom:DDDDDDDDDDDd, ja amúgy szia mia! magamról ennyi:D [29 éves]
* 31 vagyok ezert nem is szaporitom a szot
* szia szivesen lennék az a férfi X vagyo irj ha ok kőszi [47 éves !!! - ergo az apám is bőven lehetne - fúj]
* Szia ! Beszélgethetnénk és hátha valami kisül belőle;) Msned ha van akkor vegyél fel ha szeretnél beszélni velem:) [16 éves !!! - írtam neki h nekem nem jön be h szex előt engedélyt kell tőle kérnem - erre visszaírt h de aranyos vagyok -.-]
* akkor leszek a pasid meg a szeretőd ha én lennék a pasid nem lenne szeretőd minden vágyad kielégíteném
* Érdeklődni szeretnék, érdekli-e esetleg egy alig használt, ámde lerobbant állapotban lévő, kiszámíthatatlan működésű, szavatosságát 23 éve vesztett emberszabású (inkább a cro magnon-iakra hasonlít). Többnyire a "gyere ide" megszólításra hallgat. Küllemében itt ott karcos, de már lasan halványulnak nyomai. Neveltetése bétaverziós, de a lovagi hagyományok szigora alapján történt. :D [és ez komolyan is gondolta ezt a sárkányos témát...]
* Ő: Szerintem te be vagy kattanva a veled összes egy korú lánnyal... Komolyan fulladjál meg örök magányban, 30 éves korodra jó randa leszel már és a kutyának se fogsz kelleni. Méltó büntetés lesz számodra, mert láthatóan tipikus olyan vagy aki nem képes szeretni és együtt érezni másokkal.... loál
Én: Te meg tipikusan az a felületes bunkó, aki arra nem veszi a fáradtságot, hogy megismerjem mielőtt megpróbál leoltani.
* Ő: beteg vagy.
Én: Nane... Ki köpött be???
* Szia!Y-nak hívnak,27 éves vagyok. X helyen lakom kertesházba édesanyámmal.165 cm 72 kg vagyok,rövid barna haj,kékszem,sportos testalkat. Szívesn megismernélek,találkoznék beled.Ez az e-mail címem xxx@xxx.xx Pux! [logikusan az eredeti neveket meg adatokat átírom, remélem ez vili]
* szia szeretnék veled találkozni és jól nézek ki én én szerintem te is jól nézel ki te de szerintem te is jól nézel ki te de gyönyörüvagy és milyen kapcsolatot akarsz te hosszu távu kapcsolatot akarsz te szia
> Szia!
>
> Megszeretnélek kérni hogy szállj le a barátomról!!!
> Remélem nem túl nagy kérés egyéppként sem hiszem hogy bármi
> esélyed is lenne!!!!
> Jobb ha abba hagyod!!!!!!
> Írogatásokat smseket meg mindent!
>
> Elöre is köszi
Erre ment a válaszom:
Szia!
P. egyébként is említette, hogy benne lenne hármasban, szóval ha gondolod, akkor csak szóljatok!
Jahh, de amúgy ha már nála úgyse lenne esélyem, akkor tudd hogy Rád azért számítok 
))
pusza
Ui.: Bár tudom h a p és a b zöngés-zöngétlen hangpár de az egyébkéntet B-vel írjuk.
Hogy nem számít, mennyire jó valaki, mindenképpen fájdalmat okoz neked olykor, és ezért meg kell bocsátanod neki.
Hogy évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a lerombolásához.
Hogy nem kell megváltoztatnunk barátainkat, ha megértjük, hogy a barátok változnak.
Hogy a körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk felelősek.
Hogy vagy te tartod ellenőrzés alatt a tetteidet, vagy azok fognak téged.
Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt, szembenézve a következményekkel.
Hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel.
Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki.
Hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked felállni.
Hogy csak azért mert valaki nem úgy szeret téged, ahogyan te szeretnéd, ez nem azt jelenti, hogy nem szeret téged teljes szívével.
Hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok: tragédia lenne, ha ezt elhinné.
Hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki, az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak.
Hogy nem számít, hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod.Talán Isten úgy akarja, hogy találkozzunk sok nem hozzánk illő emberrel, mielőtt találkozunk az igazival.Így mikor végre találkozunk vele, tudunk majd hálásak lenni ezért az adományért.
Amikor a boldogság kapuja bezáródik, egy másik kinyílik, de sokszor olyan hosszan nézzük a zárt kaput, hogy nem vesszük észre a számunkra kinyitott kaput.
A legjobb fajta barát az, akivel sétálgathatsz vagy beülhetsz egy kapualjba, anélkül, hogy egy szót is váltanátok, és amikor elváltok, úgy érzed, hogy ez volt életed legjobb beszélgetése.
Igaz, hogy nem tudjuk igazán, mink van, amíg el nem veszítjük, de az is igaz, hogy nem tudjuk, mi az, ami hiányzik, amíg nem birtokoljuk.
Egyetlen perc kell, hogy megsértsünk valakit, egy óra, hogy megkedveljen minket, egy nap, hogy megszeressük, de egy egész élet, hogy elfelejtsük.
Ne a külsőségekre adj, becsapnak.
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.
Találd meg azt, akitől a szíved mosolyogni fog!
Vannak olyan pillanatok az életben, hogy annyira nagyon hiányzik neked valaki, hogy szeretnéd kiszakítani az álmaidból a valóságba, hogy megölelhesd.
Álmodj, amit csak akarsz; menj, ahova szeretnél; légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van és csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél.
Kaphatsz elég boldogságot, hogy kedvessé tegyen, elég nehézséget, hogy erőssé tegyen, elég fájdalmat, hogy emberivé tegyen, elég reményt, hogy boldog lehess.
Képzeld magad mindig a másik helyébe, ha szűkösen érzed magad a bőrében, valószínűleg neki is szűk. A legboldogabb embereknek nem szükségszerűen van mindenből a legjobb: csak mindenből a legjobbat hozzák ki, amivel életük során találkoznak.
A boldogság csalóka azoknak, akik sírnak, azoknak, akik fájdalmat okoznak, azoknak, akik már megélték.
Csak így lehet igazán megbecsülni az embereket, akik életünk részei voltak.
A szerelem egy mosollyal kezdődik, egy csókkal nő, és egy teával végződik.
A legjobb jövő az elfelejtett múlton alapszik, nem élhetsz jól, ha előbb nem felejted el a múlt csődjeit és fájdalmait.
Amikor megszülettél, sírtál, és mindenki körülötted mosolygott.
Éld úgy az életed, hogy mikor meghalsz, te legyél az egyetlen, aki mosolyog, és mindenki körülötted sírjon.
Paulo Coelho
Ki az a hülye aki hóban napozott?
Hagyjuk is... Mindenesetre kb. olyan jól esett, mint az arab tanszék kanapéján aludni. Kirááály volt... :)
Este Corvintetős buli lesz, remélem... Bár elég punnyadt vagyok (én is), de úgy érzem megérdemlem.
Legfőképp mert már beszélni is tudok.
Exem írt levelet anyuék domainjeivel kapcsolatban. Válaszoltam neki és odaírtam h remélem minden oké vele. (Tényleg bízom benne, távol álljon tőlem h rosszat akarjak v ilyesmi.)
Erre visszaírt h épp bassza magát...
Pfff...
Valahol hihetetlen, h még mindig itt tartunk, ahelyett h tudnánk pár normális e-mailt váltani. Mind1.
X
Tegnap fura dolog történt. Hajlamos vagyok rá, h egyik pillanatról a másikra váltsak magamban hangulatot.
Írtam neki még a tali után e-mailt, amire válaszolt, aztán arra én is válaszoltam még, ő meg félreértette amit írtam és asszem picit indulatosan (i hope) írt vissza h ha olyan szar volt (vele?), akkor miért nem szálltam ki?
Erre válaszoltam neki elég hosszan, hogy jó volt. Most se szállnék ki az egészből, de egyszer pont ő mondta h majd jól becsajozik, avval majd jól lekoptat és az majd milyen jó lesz.
Mivel a becsajozás megvolt, gondolom okkal történt...
Meg írtam még neki, h igen, többet láttam belé, mert reméltem h az őszinteséget többre tudja tartani mint a makulátlanságom, hiszen mindenki hibázik, csak van aki beszél róla, és van aki nem.
Ha a Ricsis story nem derül ki, soha, akkor jobb lenne? És őszintén valljuk be, más az én helyzetemben valszeg ugyanúgy nem állította volna le azt, ha vki udvarolgat neki...
De nem bánom h kiderült, újra elmondanám, ha lenne vmi.
Erre jött a válasz: "off"
Akkor reagált utáljára ennyit meg így, mikor föltettem az exemmel folytatott MSN beszélgetést a blogomba. (Akkor határozta el azt is, h nem akar tőlem semmit már.)
Kicsit meglepett ez a reakció. Ebből akár azt is leszűrhetném h még nem teljesen közömbös. Mindenesetre, nem bírtam volna ki, h ne írjak... Fönt volt a labda...
Ment a válaszom: "én még ON ... ha te is akarod - mosolyogva, mert lételemem a harc" :)
Kicsit olyan vok mint a főnix, összetörök, aztán újult erővel belevágok mindenbe. A fegyverletétel se az én műfajom, pedig erre készültem.
Asszem a mailemmel erre céloztam h ez távolról se fegyverletétel...
Inkább harcban bukjon el az ember, minthogy meghátrájon.
Erről jut eszembe, Sangriát csinálok.
Remélem értékelni fogják ma meg holnap. Asszem fotózom a trutyizásom :D
Csak mert izgimizgi :)))
Jahhh és X reakciója az e-mailemre egy sokatmondó ":)" volt.
Tökéletes ellenfél: eldönthetetlen h vajon min mosolyog és miért?
Bálint reakciója a szitura:
"Örülj neki! Legalább nem Neked kell Őt dobnod, mert már meguntad!"
...
Pasik.
-.-
Eléggé lemaradtam az X-es storyval.
Asszem most pótolok.
Ugye első körben tisztáztuk itt a blogon, h köztünk nem lehet semmi, mert még nem hevertem ki az exem, stb. stb. stb. ...
Ennek ellenére utána nem adtam föl... Randira hívattam magam, és össze is jöttek a dolgok. Újra "együtt".
Igazából nem tudtam h ez mi, vagy mi nem, X folyton azt mondogatta h nincs köztünk semmi. Ehhez hozzájött h egyik nap fölhívott és mondta h gondolkodott kettőnk kapcsolatán, és nem fog ez menni. Aha... Oké... OFF.
Vagyis mélyvíz ahogy ő mondaná.
Pont ezután Kinga egyik haverja elkezdett kicsit rámhajtani. Msn-en beszéltünk, ő hajtott, én nem viszonoztam, de nem is állítottam le.
Pedig hányszor fordult meg a fejemben h mondjam h van vkim? De nem tehettem... Mert nem volt, és úgy éreztem h nem mondhatok ilyet, akármennyire is szeretném h X ne csak X legyen hanem végre nevet is kapjon az életemben.
Nem mondom h nem szórakoztatott a dolog, de ennyi. Se a számom nem adtam meg, se randira nem mentem vele, egyedül annyi volt, hogy szombaton talizunk M2-ben. (Már előre le volt fixálva Kingával h oda megyünk, később derült ki h ők is.)
Közben X-nek lemondták az esti programját, én meg elhívtam magunkkal M2-be. (Igen oda, ahol taliztam volna Kinga haverjával, de egy pillanatig se érdekelt.) El is mentünk és végig X-szel voltam, Ricsiéknek épp h csak köszöntünk és ennyi.
Ezt az egészet még előzőleg elmeséltem X-nek is.
Próbáltam evvel arra célozni, h lássa h ő fontosabb nekem, még úgy is ha csak megdugni akar párszor.
De másképp süt el.
Nem tudom mi játszódott le X agyában, mindenesetre innentől kezdve megváltozott.
Már nem keresett annyit, nem hívott folyton webcamozni, nem ért hozzám, stb. ...
Nem bántam meg h elmondtam, mert ha ennyi elég volt ahhoz h már ne érdekeljem, akkor oké... Legyen így.
Azért az is megfordult a fejemben, hogy valójában ő se tudta h pontosan mit is akar tőlem, de onnantól fogva, hogy megjelent egy másik pasi is a képben, inkább arra jött rá h mit nem akar.
Engem.
Nem hiszem h azért mert túl rizikósnak talált volna h megcsalnám-e, vagy hasonló, nem tudom miért, de asszem ezt neki kell tudnia. Talán tényleg nem működött volna jól a dolog, ami nem megy azt kár erőltetni, szóval ezt teljesen elfogadom.
Valszeg tényleg sokat nyomott exem is a latba, meg talán a korom is, az h még én se vok elég érett bizonyos dolgokban...
No meg 5 év így vagy úgy, de kiesett az életemből, illenék már pótolnom, és végre mindenki más helyett magammal foglalkoznom.
Persze nem mondom, h mikor megcsörren a telóm, nem kezd el gyorsabban verni a szívem h hátha X az, és hátha nemtommivan... A remény egy iszonyú köcsög dolog, nem hagy nyugodni soha senkit. De már asszem igyexem megbeszélni magammal h ez nem így lesz. :)
Legutóbb (szombat reggel) viszont nála felejtettem az órám.
Emiatt tegnap taliztunk.
Igazából nem akartam még talizni, indulatok vannak bennem, és tudom h ilyenkor hajlamos vagyok olyat tenni/mondani, amit amúgy nem tennék. De mind1.
Én mondtam h engedjen el, ő evvel magyarázta, h ezért kell taliznunk, meg amúgy is lenne pár kérdése.
Igaz h a pírszingem miatt beszélni nem tudtam, csak úgy h a fájdalomtól könnyezik a szemem, de oké, akkor talizzunk.
Végig elég elutasító voltam vele, nem beszéltem, nem néztem rá, nem voltam vmi kommunikatív. "Morcosnak tűnsz." (Mégis mitől kellett volna h olyan csudajó kedvem legyen? :P)
Utólag bánom azért a viselkedésem, éreztem is már előre, h nem jó 5let ez a sürgetett tali, de mind1. Ami megtörtént, az megtörtént.
Odaadta az órát, 30p alatt letudott.
Utána este írtam neki e-mailt, leírtam h h életem meg ezt az egészet, elejétől a végéig, leírtam h fáj, h csak annyit kértem tőle hha van vmi akkor szóljon, mégse szólt h úgy érezte h vmi alakul kettőnk közt.
Csak mondta h nincs semmi, meg beadta azt a poént...
Ha egy pillanatig is tudom h tényleg érdeklem... Hm... Mindegy... Meg nem történt valóság.
A válaszban írta h ezt majd reméli h élőben tolom be újra, nem mintha kéne még erről beszélnünk, h ettől többek legyünk (szerintem így is többek vunk mindketten a kelletünknél és valóban nincs már mit beszélnünk ezen, én elmondtam amit tudtam, ő pedig sose avatott be mélyebben a lelkébe, és nem is hiszem hogy valaha be is fog). Jahh és még írta, h ha csak játszott volna, akkor nem mondott volna el annyit magáról, csak a szépeket meg a jót.
No és h ennek így kellett alakulnia, vagy ilyesmi.
Hát jahh...
Válaszoltam neki vmit, meg még az előző e-mailben leírtam, h egy kis idő múlva lehetünk még jóban, simán benne vok a kocsmázásokban, meg ilyenekben, eszem ágában sincs őt teljesen leépíteni, vagy bármi ilyet tenni... Fontos nekem.
Ez meg nem múlik el 1-2 nap vagy 1-2 hét alatt.
Érdekel h mi van vele, és ez így is van rendjén, csak most magamban kell helyretenni a dolgokat.
Eddig nem tudtam sírni, de ma végre sikerült igazán.
Miatta? Nem tudom...
Minden miatt.
Asszem még ha nem is láttam be magamnak igazán, X-et tényleg akartam. Annyira tetszett az, h újat tudott mutatni... H képben van töriből, h le tudja rajzolni hogyan működik az LCD meg a plazma TV, vagy az h van olyan infantilis még 24 évesen is, hogy örülni tud egy Kinder tojásnak...
Gáz bevallani, de valahol irigyeltem az exeit, h fel tudták kelteni (azaz inkább meg tudták tartani) az érdeklődését.
Nekem nem ment.
Mind1, majd másnál fog... Mindenkit visszautasít valaki, és mindenki utasít vissza valakit, ez így van rendjén.
X haverja mesélte, mikor pár mondat erejéig rákérdeztem X nagy exére (akit majdnem elvett feleségül), h ő nem volt olyan lány aki mellett csak úgy el lehetne menni. Hm.
Minden zsáknak megvan a foltja, én mindenkinél eljön az a helyzet, amiből csak vesztesen tud kiszállni.
Sokan mondják, h pasizzak be, és akkor hamarabb túl leszek ezen az egészen. Elvégre X is felszedett egy lányt szombaton.
Hazudnék, ha azt írnám h nem gondolkodtam ezen, sőőőt...
De nem akarok mást. X-et akartam volna, talán még akarnám is, más nem kell, csak azért hogy legyen vki.
Türelmes leszek, legalábbis igyexem annak tűnni. Van akire érdemes várni és van akire érdemes h várjanak. Mint a jó sajtra :DD (Najó ez gyenge vicc volt.)
Anyu látta rajtam h vmi nem oké, úgyhogy szokásos módon bevetette magát... Ő is mondta, h nekem lételemem a harc. Talán ha X nem viselkedik úgy, ahogy akkor annyira nem is izgatott volna. Nem tudom.
Valóban sokkal jobban szeretek harcolni valamiért, mint csakúgy megkapni.
És valóban... Kár h ezek után őt egy pillanatra se kaphattam meg igazán.
Egy bnőm + ezt írta: "es oszinten en orulok, h ez nem is az exedrol szol mar, mert akkor X-nek sikerult megtorni az emleket rendesen"
Miután első ízben kifogott rajtam X-nél a pizzakészítés, ezért többször is nekiindultam, mivel nem adhattam annyiban a dolgot.
Egy köcsög pizza csak nem fog ki rajtam.
Most megosztom Veletek, hogy mi az ami nekem bevált, és amit egy 2 kézzel és minimális főzési-sütési tudománnyal rendelkező ember is meg tud csinálni:
1. LÉPÉS
Szükség lesz tejre, cukorra és élesztőre. (Bár a képen normális élesztő van a szárítottat sokkal jobb használni, az egyrészt azonnal felfut vagy megfut vagy fut, másrészt nem kell kézzel morzsolni azt a büdös izét se.)
Kb. 1 dl langyi tejbe tegyél 1 kiskanál cukrot és szórd bele az élesztőt. (Rajtam ez a lépés fogott ki a legtöbbször.)
2. LÉPÉS
Ez igazából nem lépés, de így néz ki kb. ha jó az élesztős trutyi ->
3. LÉPÉS
Vegyél elő egy nagy (lehetőleg mély tálat) egy szitát meg 40 dkg lisztet. Logikusan a végcél az lesz, hogy a lisztet beleszitáld a tálba.
4. LÉPÉS
A liszt közepébe vájj egy kis gödröt.
5. LÉPÉS
A gödörbe öntsd bele az élesztős trutyit.
6. LÉPÉS
Egy kicsit keverd el a trutyit liszttel. Ez lesz a kovász. (Jelentsen is ez bármi fontosat.)
7. LÉPÉS
Fedd be liszttel, majd takard le és tedd vmi meleg helyre (radiátor).
8. LÉPÉS
Kb. fél óra után kb. kétszeresére dagad (kel). Ekkor királyság van.
9. LÉPÉS
Önts hozzá a cucchoz kb. 1 dl vizet és egy kávés (én teás) kanál sót. Ezt gyurmázd össze. (Jó tanács: vedd le a gyűrűidet előtte. Ha műkörmöd vagy hosszú karmaid vannak akkor célszerű a kesztyű használata is.)
A végcél egy cipó formájú valami. (Engem jobban emlékeztet egy agyra.)
10. LÉPÉS
Lisztezd be, tedd be egy tálba és hagyd kelni kb. 1 órát. (Szintén meleg helyen.)
11. LÉPÉS
Örülj magadnak, ha megkelt!
12. LÉPÉS
Kiolajozott tepsibe tedd bele a tésztát.
13. LÉPÉS
Tedd rá a feltétet, majd told be az előmelegített sütőbe. Kb. 180 fokon kell sütni, kb. 10 percig, bár én ránézésre vettem ki. (Illetve X után szabadon - ha már érzed a pizzaszagot a szobádban akkor jó.)
14. LÉPÉS
Örülj magadnak ismét, mert sikerült! (Jobban festett volna ha nem szeletelt sajtot tettem volna rá, de muszáj volt egy kis szépséghibát ejtenem.)
14. +1 LÉPÉS (inkább JÓTANÁCS)
Kerüld a sérüléseket.
De ha már késő akkor sajnáltasd magad aktívan, és mondd, hogy a véred is belesütötted a pizzába. Amúgy meg bonápetit!
Megjegyzés, avagy az apróbetűs rész: mind időben, mind pénzben, mind energiában, mind ízben sokkal jobban megéri ha felemeled a telód és rendelsz egy pizzát magadnak.
Ritkán, de előfodul, hogy az ember kitart amellett a dolog mellett, amit kinézett magának, még akkor is, ha nem kaphatja meg rögtön.
Ez persze bosszantó, para, hogy elfogy a méret, vagy visszaküldik a kollekciót...
De azért vár...
Mindezek közben pedig azért nyilván nem szúrod ki a szemed, nézelődsz még. A legidegesítőbb, hogy ilyenkor, mikor van már egy kiszemelt célod, jön még pár olyan darab amit azért el tudnál fogadni...
Jön a mérlegelés, hogy nem lenne-e érdemesebb "beérni" másmilyennel, érdemes-e várni arra, amiről rohadtul nem tudod h esélyes-e h még az életben megkaphatod.
És csak vársz...
//
Naprakész infóként: ma este sikerül elrángatnom Kingut (alkut kötöttünk), úgyhogy megyünk biliárdozni X-szel és egy haverjával.
"Duplarandi".
Hehe. :D
Nem szándékozom hosszan fejtegetni a témát, egy apró vetületére térnék csak ki.
Budapesten esik az eső. Elég régóta.
Ennek meglepő következményeképp kurvanagy tócsák illetve pocsolyák vannak mindenütt. (Ugye a közutak állapotát senkinek se kell elemeznem... szóval van mibe megálljon az a víz.)
Kedves autósaink azon túl, h parkolni is csak úgy szeretnek ha minimálisan három helyet foglalnak el az autójukkal, tökre nem izgatja őket, hogy az amúgy kb. 3 méter széles járdán (amin a buszmegálló maga is fexik) mindenki nekifeszülve áll a megálló hátsó falának, és még így is képesek olyan sebességgel menni, minek köszönhetően az egész buszmegállóra kiterjedő koszos-mocskos vízsugarat lövellnek.
Ilyenkor elgondolkodom, hogy ha nekem meglesz a jogsim (a reménysugár fölcsillant, a segítségért előre is meg utólag is köszönet X-nek) akkor én is legyek-e ilyen köcsög seggfej, h mindenkit leszarok mert én sietek, vagy inkább legyek a rendes seggfej akire mindenki rádudál mert nem követem a minimális 80-as tempót.
Illetve addig amíg nincs meg a jogsim akár húzhatnék magamra szemeteszsákot is, evvel is demonstrálva azt, h van aki nem szeret elázni a szó minden értelmében. Vagy legalábbis nem mindig és nem így.
Vagy, ha igazán jó arc lennék feltölteném a nyár óta téliálmot alvó rózsaszín elefántos vizipisztolyom és avval lövöldözhetnék vissza minden autósra.
(Csak vmi erősen maró hatású savval kéne megtölteni.)
Bevallom genetika meg hasonló témákból voltam egyedül színjeles biológián, valahogy a többi dolog annyira nem fogott meg, azaz megfogni még csak-csak, inkább a megmaradással voltak gondok. :D
Most mégis kicsit belemennék az agy témájába.
Nem kell megijedni, semmivel se tudok többet Nálad, csak összegzem eddigi mély élettapasztalataim, randijaim, exeim, bnőim, stb. ...
A női agy elsősorban akkor aktív, mikor magánéletről, pasikról, bnőkről és hasonlókról van szó. Ezen kívül is lehet aktív, pl. egyetemen, de ez nagyobb erőfeszítés általában, mint arról beszélni kint a suli kapuja előtt, egy szál cigivel a kézben, h vkinek a vkijének a vkije csinált ezt vagy azt, aztán kiderült és stb. stb. stb. ...
Ennek köszönhetően mérhetetlenül sokat tudunk beszélni, gyakorlatilag a semmiről is, és arról is érdekesen.
Kedvenc MSN-ünkön is szerintem javarészt a lányok beszélnek egymással. Mert míg nekünk nem jelent gondot, akár 5-6 órán át szinte folyamatosan dumálni vmiről, (egyszzerre azár 4-5 emberrel is (eddigi rekordom 8-9)), addig a férfiaknál ez már nem megy. Ők inkább térnének azonnal a lényegre (=mikor talizunk és fexünk le, vagy akkor nekem is átküldöd a kidolgozott tételeket, vagy elmondja amit akar, tőszavakban, félmondatban, vessző nélkül, aztán eltűnik), mintsem hosszasan ecseteljék a semmit. (Semmi ecsetelése különben igen alkalmas kapcsolatépítésre.)
Általában csökkentett üzemmódban fut, kivéve ha buliról, kocsmáról, hobbiról, és kivételesebb esetekben munkáról van szó.
Amúgy a magánéletben a csökkentett üzemmód is bőven megteszi:
"Leviszed a szemetet?" - "aha"
/ 30 perc /
"Levitted a szemetet?" - "aha" - "Akkor mi a faszban estem hanyatt a konyhában???"
Viszont ez a csökkentett üzemmód sajnos hajlamos aktiválni a nőknél a túlerőltetett üzemmódot, ami annyit takar, h jön a rinya, meg a hiszti, meg a baszogatás, h "erre igazán lehetne 5 perced, nem hiszem el h csak a TV-t tudod bámulni...".
Ezen üzemmód kikapcsolására alkalmas az, ha a férfiak aktiválják a önmegerőltető (avagy színjátszó) funkciókat, 10 percig előadják hogy mennyire jófejek amúgy és mi is mennyire jófejek vagyunk h itt vagyunk nekik és kedvesek vagyunk és szépek, majd 10 perc után a szemét még mindig a konyhában, pasi a TV előtt, a nő meg azon kapja magát h szinte örömmel viszi le a szemetet. (A szex ilyenkor bónusz, bár mindenki tudja h a veszekedés utánit nehéz lekörözni.)
Míg egy nő folyton minden hülyeségen és apróságon aggódik, addig egy férfinak nagy eséllyel fel se tűnik az, h vmi nem oké, nem is érti, hogy mit kell mindent így túlkombinálni állandóan. -> ez a következő probléma
A női agy fokozottan hajlamos a túlkombinációra. Pl. ha eddig úgy köszöntetek el pároddal h "csók" és ezek után csak egy "szia"-t ír, ki a halálnak ne fordulna meg a fejében h egy másik nő is van a képben???
Ezalatt Te akár úgy is elköszönhetsz a párodtól, hogy "ég veled" - nagy eséllyel nem fog neki feltűnni.
Tegnap végül kicsit késve, és törve is megérkeztem az egyetemre.
Naná h még el se kezdődött a szóbeli.
14-ből 10 arabost megvágtak arab töriből. Érdekes tendencia ez, ha azt vesszük hogy a perzsásoknak és a törökösöknek mennyire jól ment a vizsga. Na mind1. A hiba bennünk van. (Mint mindig.)
Elkezdődött a szóbeli.
30-40p/fő.
Valahol éreztem, hogy necces dolog lesz a mai vizsgára megszerezni a könyveket a 4-ig tartó könyvtárból, de a remény hal meg utoljára.
Annyit tudni kell még, h a vizsga amiből mentem (azaz UV de ezt olyan szar leírni...) 3 szóbeliből állt. Be kellett menni felelni az arab töriből az arabos tanárnál, perzsa töriből a perzsás tanárnál és törökből a töröknél. (Micsoda logika.)
Már kb. 1-2 felé járhatott (10-re kellett bemenni...) mikor elhatároztam h megyek következőnek. Pechemre egy szomszédos szobából folyton ki-be jártak, aminek köszönhetően a szívem kb. 6-7x állt le és kezdett el újra verni, mikor meghallottam az ajtónyitást.
Végül kijön Walid, én bemegyek...
Kezdésnek a tanár felvázolta h ritka szar tesztet írtam, és nagyon bízik benne h legalább majd vmi minimális dolgot elő tudok adni, hogy egy 2-est összekaparhasson nekem.
Kedves, nem? :D
Ehhez képest mindent tudtam nagyjából amit kérdezett, leszámítva a hülye arab szavait. (Nem is értettem h miért mondja folyton az elnevezéseket...)
Szóval meglett a 2-es, majd a felelet végén megjegyzi, h nekem azért többet illenék tudnom. Arab rokonokkal.
MI?
Arab rokonok??? Kinek?
Azt hiszem, most 4.x-re araboztak le. (Végülis eddig voltam már görög, cigány, indiai... szóval ez bőven belefér... Többszörösen is.)
Felvázoltam röviden a tanárnak, hogy semmi közöm nincs arabokhoz, és egyre inkább úgy tűnik, h nem is nagyon lesz.
Jöhet a következő... Perzsa.
Nagy nehezen megtaláltam az irodát, a tanár ül előttem, mondom a dolgokat, mikor észreveszem h a számat nézi.
Nem tudom ki, hogy van evvel, de engem kurvára zavart h a számat nézte, miközben én kerestem a szemkontaktust, ő meg vigyorog rám...
Azt hittem vmit nagyon félreértettem, de a hatás azért nem maradt el: elkezdtem izzadni, elvörösödtem, dadogtam, összekevertem h i.e. vagy i.u. 600, meg hasonlók...
Mind1. A 2-es megvan. Csúcs.
(Utána ezt félve elmeséltem egy bnőmnek, akinek szintén hasonló fura érzése támadt, úgyhogy így bízom benne h nem én vok ennyire paranoid. Persze a pasi kezén ott virított a karikagyűrű. Mégjóhogy.)
Akkor mehetek a 3. helyre - török.
A tanár rendes volt, alig kérdezett vmit, már írta is a 2-est az indexbe.
Hurrá... Ez is megvan.
A gáz csak annyi volt, hogy 15:50 körül járt már az idő, a könyvtár amiből ki kellett vennem a könyveket 16:00-ig van nyitva, a vizsgám meg másnap reggel 8:30-tól van.
Elrohantam, be is értem zárás előtt...
"Sajnos már nem lehet fénymásolni."
Aha...
Oké...
Akkor rohanás az egyetemi könyvtárba.
Ott konkrétan kiröhögtek h ilyen könyveket keresek. Mint bölcsész. ... Zsír...
Megpróbáltam net-hez jutni, h megnézhessem a többi könyvtár katalógusát, hátha vhol megvan.
Hát sajna ez se jött össze, az aulában szétbontották a rendszert, fönt pedig minden gépnél voltak. Hurrá.
Utolsó esélyként irány a fszek.
Nagy nehezen beiratkozom, kemény 1400ft-ért, 3 könyv miatt, de sebajjj, belefééér....
Megnéztem a rendszerben a könyveim, de semmit nem találtam. Gondoltam h én vok a béna úgyhogy odamentem az info-s pulthoz, h segítséget kérjek.
Rendes volt a nő, rögtön segített, rákerestünk az első könyvre... Nincs meg... Hmmm... Épp mondanám a másodikat amikor feltűnik h egy kedves fiatalember, aki türelmetlenül toporzékol a pult előtt, mint egy 5 éves.
Ilyenkor nem lehet mit tenni, ő is csak pasiból van, jobb hamar lezavarni, úgyhogy megkérdezték h miben segíthetnek.
A pasi kemény 20 perces agóniát levágott, mert nincs még meg a könyvtárban a nemtommilyen horgászújság januári száma.
Hosszasan ecsetelte, h volt a beszerzésin októberben és azt mondták 2009-től megrendelik az újságot, de még nincs itt. Bezzeg a keletibe már ott van.
BAZMEG AKKOR MENJ ODA :|
Na mind1...
Lassan fölfogta h sajnos a semmiből nem tudnak neki horgászújságot nyomtatni, úgyhogy elment.
Okéé...
Jön a 2. könyv. És SIKER! Van. Lekéri a nő. Nem kért olvasójegyszámot a rendszer, ezt meg is jegyezte h fura, de azért leküldik a raktárból.
Szupcsi :P
Ekkortájt jött a 2. csapás.
Szintén pasi. (Mi más...)
Vmi borítékot keresett... Rémlett is a nőnek, hogy volt egy boríték még tegnapról, vmi spanyol festő nevével (bár ő azt hitte h csak egy sima papírlap).
Feltúrják az info-s pultot azért a szar papírért.
Nincs meg.
A pasi homlokán elkezdenek centiméteres nagyságúra kidülledni az erek. Elmondja h egy havi fizetése volt a borítékban.
(Kitérő: ki az a baromarcú aki egy havi fizetését egy sima borítékba teszi és kiadja a kezéből egy pillanatra is??? Vagy én vok megint túl naív?)
Akkor jön még egy utolsó kétségbeesett túrás a boríték után.
Nincs meg.
A pasi elmegy.
Nekem közben jelzik h a szabadpolcon megvan a másik könyv is. Kirááály.
Megszereztem, majd jöttem h a raktárból kikérjem a könyvet amit lekértek.
Elkezd velem kiabálni a könyvtáros (picsa) hogy ha nem adtam meg olvasójegyszámot akkor nem is kérhettem le semmilyen könyvet. Ő itt dolgozik és tudja hogy megy ez, ne szórakozzak, meg amúgy is.
Kezdtem a Keleti Gyűjteményhez hasonlóan érezni magam: utolsó, gyenge, eltaposnivaló féreg vagyok, magamra tetoválva, h "bár én is nagy könyvtáros lehetnék mert az komoly karrier".
Akkor vissza az infos pulthoz, nincs ott a nő aki segített. Várok. 10 perc.
Megjön. Elmegyünk h megkapjam a 2. könyvet is. Végül odaadták. El se hiszem. Úgy éreztem magam mintha meghódítottam volna a fél világot. (A katonai + civil áldozatot az Általános üzleti. komm. könyv képviselte, amit nem kaptam meg, a meghódított területeket pedig a másik két könyv.)
Kijutok végre és sietek haza h tanulhassak.
Kb. este 7-8 felé értem haza, zuhany, rohanás, egy kis msn, ez meg az... Hajnalban kezdődik a tanulás. Rendes voltam, mert megelőlegeztem magamnak 2 óra alvást 11 és 1 óra között. Ez roppant pihentető volt.
Ezek után nekiláttam 2 könyv kijegyzetelésének és megtanulásának.
Végeztem is nagyjából, reggel 5kor fürdés, készülődés a szóbelire...
Már úton voltam, épp vártam a HÉV-re, mikor leül mellém egy idős néni. (Én álltam és cigiztem.) Megszólal, h "milyen aranyos kislányka, és milyen kár h ilyen hamar meg fog halni". :|
MIVAN?
Nem hiszek a jóslásban meg ilyenekben, de ez korán reggel a csökkentett üzemmódú agyamnak már sok volt.
Pilláztam egy darabig, szerintem más is hallotta a megállóban mert furán néztek ránk...
Erre megszólal a néni: "az a cigaretta minek kell.."
Huhh.
Hát erre volt szükségem.
Bruttó 4 doboz cigit szívtam el két nap alatt, és sajnos pont a tüdőm miatt nem tudtam aggódni, de majd a vizsgák végén, azaz holnap, ha lesz szabad 5 percem, akkor aggódom egy kicsit én is és eltöprengek a lassú halálon.
Na mindegy...
Beértem (késve).
5-en vagyunk szóbelin. Én mentem be 4.-nek.
Mindent elfelejtettem.
Nem vagyok egy blokkolós típus, de olyan alap dolgok estek ki h mi az üzleti etika. :| X-nek hála a testbeszédről meg a non-verbális kommunikációról elég sokat tudtam beszélni, de azért érdekes volt az is.
Mind1. Lényeg a lényeg sikerült.
Túléletem.
Mindezek után hazaértem és nem vagyok fáradt.
Tegnap egy csop. társam beadta h ma este menjünk el vhová. Akkor még gondolkodtam rajta, de ma, h kedvem is lenne hozzá mindenki bemondja az unalmast :P
Nekem meg tiszta mehetnékem van.
Mindennek tetejében tegnap éjjel egy picit még X is felhúzta az agyam.
Panaszkodtam neki a kék foltom miatt (már khaki színben pompázik), mire írta h nem ő volt. Mondtam neki h nyilván verem a mellkasom, és csak beképzeltem h az ő fogait mintázza a 'nyom'. Erre ő: "aha" :|
Jó, vennem kéne nekem is a lapot, de fáradt voltam, meg nyűgös is és szarul is esett. Durca.
Úgyhogy nem voltam túlzottan felvillanyozódva, bár ez lett volna a legkevesebb :)
Lassan kezdem megszokni h neki milyen humora van. Fanyar. Hmm.
Azért még bírom egy ideig. Asszem. :D :D :D
Asszem már elég rég nem tanultam.
Érettségire is a szerencsére alapozva mentem, tételek a párna alá satöbbi, és mindig hatalmas mázlim volt. Emelt szintű töri-közgáz szóbeli 80-95%...
Azért nem rossz ha azt veszük h mások heteken át szarrá tanulták magukat, én meg nem.
Alapvetően ha vmit egyszer megtanulok, az elég jól megmarad, csak kédés, h meg tanulom-e.
Miután ÉLETEM ELSŐ UV-jára kell bemennem, ma hajnali 2-3 felé nekiálltam tanulni. 40+10 oldal + 15 tétel. Annyira nem vészes.
Eleinte lelkesen irogattam a tételeket.
Kifogy a toll.
Erős indittatástól vezérelve elhatároztam h lila töltőtollam vetem be a hadműveletre. Bruttó 2 óra szarakodás ment el arra, h a beszáradt festéket kimozdítsam, hogy az új belfollyon és tudjak is írni vmit ne csak karcolni.
Sebaj... Belfér.
"Európai ember töltőtollal ír." - hogy kedvenc Bíró Gáborom mondaná (gyanítom mondja is, evvel is gyötörve a frissen beérkezett 7.-eseket a gimiben).
Szóval...
Minden erőfeszítésem ellenére a kurva toll 5 percenként (ez kb. 1 oldalt jelent) nem ír.
Persze én különféle rejtett (meg kevésbé rejtett) agrsszióimat kiélve elkezdem rázni.
A végredmény: a toll ír. Én meg tiszta tinta vagyok.
oké...
Rohanás a fürdőbe h mentsem a menthetőt.
(Itt jegyezném meg h SZÓBELI vizsga lesz, ergo számít az is h vh kinézzen az ember. Ehhez persze már kedves X is hozzátett magából vmit, ugyanis éreztetve törődését, a mellkasomon 2 harapásnyom is elárulja, h mély benyomással viseltetek a fogászat iránt.)
Elkezdem sikálni magamról a lila festéket.
A végén már vérvörös mindem, de a festék nyoma ott van. (Mit nem adtam volna ilyen festékért mikor épp öntetoválós-önmegvalósítós korszakomat életem a gimiben...)
Föladtam.
(Déri féle szóbeli előtt egy madár szarta le a fehér ingem, annál rosszabb asszem nem lehet.)
Szóval tanulok...
Megy a zene.
Hiperkarma - zp. Elkezdek énekelni.
Ezt roppant mód értékeli az egész környék, egyszer csak hallom a szomszéd szobából a betont rengető dörömbölést h még hajnal van.
Oké...
Lakat a számon, tanulok tovább.
Reggeton.
Túlzás h táncolok, de valami ahhoz hasonlót művelek ráhajolva kedvenc Weiss-Green - az arabok rövid története könyvemre.
Ez asszem annyira nem is lenne ciki, de a lelkes mozgás következtében, amit a miheztartás végett eddig törökülésben végeztem, kicsit beszédültem (csak alapból selejt a mozgáskoordinációm így hajnalban...). Megpróbálok felállni, mire ismét kimegy a bokám.
Elesek.
Rá a fotelra, aminek a tetején áll a tulipános váza (hogy az ágyból is lássam és tanulás közben segítsen - írtam már h tulipánmániám van, nem csak szimplán vok hülye), amit én egy laza csuklómozdulattal lerántok. (Azaz nem is a vázát rántom le, hanem az alatta lévő rózsaszín plédet ami a görények miatti védelemet szolgálta szebb időkben.)
A víz kiömlik, a kristályváza széttörik, a görények fölébrednek, rázzák azt a kibaszott rácsot.
A hosszabbító épp a víz útjában hever, amit én egy bravúros mozdulttal arrébbdobok, úgyhogy megmenekültem egy újabb megrázó élménytől.
A vizet föltöröltem, a szilánkok egy részét fölszedtem (másik része beépült a talpamba, meg testem egyéb részeibe, amikre ráestem), a virágokat krokodil-könnycseppekkel az arcomon kidobtam...
Belémhasít a felismerés, h tanulnom kéne.
Szóval tanulok...
Nagy laptop bedöglik. Hurrá.
A kisebbiken az e-mailjeim közül (már csak 130) előbányászom a tételeket...
A 15-ből van 2 tétel amit nem is értek, hogy mit (t)akar. Van másik 2 aminél értem h mit akar, csak azt nem hogy honnan kéne ezt tudni. A többi többé-kevésbé megy, igaz néhány összeonva, de legalább tudom h kábéra mi a szitu...
Gondolná az ember, hogy rosszabb nem lehet.
De lehet.
Kislaptopon is bekressel a net. Egyik böngészőt se tudom megnyitni. "Runing error" - aha. Köszi. Meg minden.
Kb. fél óra győzködés után sikerül megnyitnom az explorert.
És én őrült mit csinálok?
Leírom eddigi szenvedéseimet egy hülye blogba, remélve h majd mások okulnak a történetemből, de legalábbis jót röhögnek azon h Isten se bottal ver, hanem baltával.
Jahh, amúgy ma 10-től lehet drukkolni.
Meg azért is h beérjek a könyvtárba ami 4-ig van, és el tudjam olvasni amit kell a holnapi ÚJABB szóbelimre :D
