Hm...
Állatlesen vagyok épp.
Összetörtem, hogy most összerakjam magam. Ugyanazokból az elemekből csak más formációba.
Kicsit úgy érzem, hogy egy jó időn át más voltam, mint aki kellett volna, hogy legyek. Utána meg, miután elvesztettem azt, aki miatt ezt tettem magammal, elkezdtem keresni a lehetőséget arra, hogy újra csapdába essek, és újra eljátszam ugyanazt amit eddig.
Minden nő arra vágyik h elnyomják.
Kivéve azt aki nem.
Asszem én nem. Pont elég volt annyi amennyi.
Milyen állat?
Nem tudom...
Kezdek ismerkedni magammal. Megérintett a szele annak aki lehetnék, és tetszik. Nem a végcél a fontos, hanem az hogy hogyan jutsz el odáig.
Eddig elfogadtam azt ami jutott, és úgy gondoltam, ez van. De ez hülyeség... Ha valami fontos, akkor azért megéri harcolni és elbukni is. Elvégre nem az az erős aki sose bukik el, hanem az aki elbukik és feláll utána. Vagy ilyesmi. :D
Kezdem elfogadni X rendszerét is az életre. +1/-1 téma...
Bár szerintem maga az ember határozza meg a végeredmény előjelét. Mármint azt h végül + v - lesz az eredmény.
+ lesz, ha azt akarod h az legyen, és - ha beletörődsz abba ami van, és elfogadod azt ami történik.
De egy fájter sose fogadja el a nemleges választ.
"Járok bércek tövén,
s ha egy patak elém akad,
azt lángra gyújtom én."
Lewis Carroll
...
És hogy hogy vagyok amúgy? (Mintha kérdezte volna vki:D) ...
Annak ellenére, h egyre biztosabban érzem torkom jelenlegi állapotából, meg más egyéb gyanúsan TBC-re emlékeztető jelekből, hogy kezdek lebetegedni, köszi jól vagyok. Tök jól. Holnap, azaz ma lesz 2 vizsgám. 1 szó nem sok kb. annyit tudok. De izgi.
Perverz dolog az biztos, de szeretem a kihívást, mikor így megyek be egy vizsgára. Akkor majd biztos rühellni fogom magam érte, h nem tudom amit kéne, de valahol mégis tetszik.
Na még fél liter kávé és az orrom is elkezd vérezni.
Take it easy... Take drugs :D
Mosolyogj a világra és mindenki hülyének néz.
És milyen jó is ez, mert legalább nem tévednek.
