"az első randi:
Minden jól indult. Késett! Hmmm.
Nem bírom ha késnek az emberek, mert olyankor vhogy úgy érzem h nem vok eléggé fontos Neki, szal lesz*rja a fejem. Oké. Elnézem… Persze.
Elkezdtünk játszani. A fegyvernem: biliárd. Kezdetben zavarban volt. Folyamatosan elfojtotta magát, de azért jött pár őszinte mosoly is –olyan gyermeki vagy miféle– amikor sikeresen lemosott a pályáról. Neki nem a győzelem a fontos, hanem a játék –elvégre egy emberről többet elárul 10 perc játék, mint 1 év beszélgetés. Van humorérzéke! J Osztottuk egymásnak a félreérthetőbbnél félreérthetőbb poénokat (pl. h a dákót eléggé nehezen adja ki a kezéből, vagy h szereti a golyókat… –s persze kettesével teszi a pályára–, stb).
Jó pár óra múlva (2-3 körül) abbahagytuk s dumáltunk az éjszakába. Jó rálátása van az élet nagy kérdéseire, dolgaira s elég széles látóköre van, de nem jár nyitott szemmel a mai világban. Mindenben logikát keres… Még nem tudja, h vannak olyan dolgok amiket egyszerűen csak el kell fogadni és nem kell bennük ésszerűséget vagy realitást keresni. Talán pont ezért nincs képben azzal h mit is akar, mert nem logikus…
…de bírom a kis fruskát…
x
