jan
8

Miért randizik az ember?

Igazából mindenki más-más ok miatt randizhat, van aki csak szexpartnert keres, van aki komolyabbat, van aki maga se tudja, és ezek között különböző átmenetek.

Ha kategorizálnom kellene magam, valahogy úgy vagyok vele, hogy ahogy esik úgy puffan. Szexre nem keresek senkit, mert arra lenne olyan akiben azért jobban bíznék minden téren mint egy idegenben.

Akkor mit keresek?

Egy bnőm írta, aki szerelmes, hogy ő lila (rózsaszín) ködben van most.

Nos, én is ködöt keresek.

Rózsaszínt. :)

Nyilván 20 éves vagyok, élhetnék még, buli, pasik, semmi komoly, de valamiért jobban vágyom arra, h legyen velem valaki... Nem csak este, hanem legyen aki mellett ébredek, közös gondok, problémák amiket együtt megoldunk, ilyesmi...

Erről jut eszembe.

Ex-em olvasta a blogot.

Kiakadt.

Írta h nálam "szégyentelenebb" ember nincs és h csalódott bennem és h ő segít a pólózásban én meg ekkora "szégyentelen" ember vagyok...

Igazából valahol megértem. De akkor is így érzem. Dühös vagyok rá és mérges... Nagyon mérges.

5 évig voltam vele, hittem az "örökre együtt" témában, meg hittem benne. Erre ez lett. Ráadásul lehet h nem szándékosan de ő aktívan melózott azon h az önértékelésem is a béka segge alatt legyen.

Most meg rájöttem, h van az a barom akinek én is kellhetek (még ha csak dugni is) és van az az ember akinek tetszek és akinek bejön a stílusom.

És valahol nagyon dühös vagyok az exemre hogy elhagyott pedig... Nem mondom h én mindent megtettem az egészért... De mégis magamat adtam bele. Neki meg nem kellett.

Akkor bassza meg magát.

Levette az eljegyzési gyűrűnket is. Addig hordtuk volna amíg úgy érezzük h van esély rá h újra együtt...

Sokáig magamat okoltam mindenért... Hogy vége lett.

Őt felmentettem minden alól, pedig mindenki mondta h nem kéne. De azt hittem ő volt a jó én meg mindent csak elcsesztem. Azt is hittem h hatalmas mázlista vagyok h ő velem van, miközben másnak nem kellenék soha.

Aztán ahogy az a bizonyos (asszem az első post-ban említett ismerősöm) kikezdett velem, elkezdtem érezni, hogy talán én is élhetek, és nekem is összejöhetnek a dolgok, és h talán az exem nagyobbat bukott azon h szakított velem mint én.

Na mind1. Kár ezen filózni...

Talán majd egyszer még újra rámtalál az a köd.

 

 

És talán nem múlik el egy pillanat alatt.

A bejegyzés trackback címe:

https://randiblog.blog.hu/api/trackback/id/tr41866183

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása